Pénteken elvittem Rosát egy babazsúrra a régi városrészbe, ami tele van szűk utcákkal és boltocskákkal. Mondtam a mamájának, hogy haza tudok keveredni egyedül is, nem kell segítség… ez fél órámba került, de megismertem Genova eldugottabb sikátorait is.

Szombat  az első hétvégi nap, amit itt töltöttem. Nincsen sok dolgom ilyenkor, mert a szülők is itthon vannak, ők viszik Rosát cserkészkedni illetve kajálni,  így megbeszéltük Zsófival, hogy elmegyünk várost nézni. Nagy kincsekre lehet találni ebben a városban, ha körülnézünk, először is elmentünk a H&M-be hajgumit venni J Havonta egyszer rendeznek Zsófi utcájában régiségpiacot, ahol a legkülönfélébb kacatokat, ékszereket és apró kincseket lehet fellelni, nagyon tetszett nekünk, hogy annyi szépséget láthattunk.

Utána tovább folytattuk utunkat hegyen-völgyön át a napsütésben, végül kilyukadtunk a Genovai Riviérán… che peccato hogy nem hoztunk magunkkal fürdőruhát!!! A beach kissé zsúfolt de nagyon jó meleg a víz és a kilátás eszméletlen! Sétáltunk egy kicsit a Corso Italia-n, ami a genovai üdülőközpont sétálóutcája és végig gyönyörű mediterrán nyaralók, üdülőházak szegélyezik. Eldöntöttem, hogy ide hetente minimum egyszer lejövök/futok, ez lesz az egyik sportom. Belógtunk az egyik zárt strandra, de elkezdett fújni a szél és beborult az ég, így nem mostuk meg úgyra lábunkat, next time… Ez a kis túra mindössze 4 óránkba telt, kimerülve értem haza. 

De nem volt megállás, estére megbeszéltük, hogy mind a hárman összeszedjük magunkat és elmegyünk szombat este a városba. Jól éreztem magam nagyon, mert ez volt az első alkalom, hogy gyerekek nélkül tudtunk találkozni mindannyian. Lementünk a Porto Antico-ba az olasz/genovai kajakiállításra (mondanom sem kell, hogy ott nagyon jól éreztük magunkat) utána beültünk egy bárba, ahol az egész kivilágított kikötőt láthattuk, gyönyörű volt! Ezek után elkezdett villámlani és dörögni, leszakadt az ég és bőrig ázva értem haza, este olyan dörgések voltak, hogy meg is ijedtem néha (pedig én szeretem a vihart).