Barnulási fokozat: 7/10

Előző bejegyzésemet folytatván: itt a nyár, mostmár a suliban is kicsengettek a kicsiknek, így Pissire koncentrálhatok teljes sávszélességgel, ez azt jelenti, hogy kb. 0-24-ben együtt vagyunk (najó, nem ilyen drámai a helyzet, de elég sokat). Ezért is volt úgy, hogy előző héten, amint tudtam, este elhúztam otthonról, mert azért a jóból is megárt a sok! Szerencsére minden este tudunk programozni a barátokkal, mert a Foci EB-t mindenhol adják, és Olaszország masszívan menetel előre!!

Csütörtökön a család bejelentette, hogy ők már pénteken reggel lemennek Monterossóba, így az egész hétvégém szabad, el sem mertem hinni, 3 nap nélkülük, oh yeah! Egy felesleges percet sem töltöttem otthon (igaz Lollo otthon volt, de semmi vizet nem zavart, olyan volt, mint egy szobanövény), a csajokkal a strand felé vettük az irányt. Péntek este meghívást kaptam egy Couch Surfinges összejövetelre Genovában, elég színesre sikeredett a felhozatal: Mexikó, Norvégia, Amerika, Lengyelország, Anglia, Olaszország, Magyarország is képviseltette magát, szóval otthonosan éreztem magam végre a nagyon nemzetközi csapatban, ittunk-ettünk, táncoltunk a Banano Tsunamiban, ami még mindig a legjobb hely Genovában, főleg hogy szabadtéri szórakozóhely és változatos, jó zene megy. Szombaton is bícseltünk, kimentünk Genova legszélső kerületébe, Voltriba, ahol egész nap égettük magunkat a napon, Zsóka szinkronúszni tanított, nagyon kedvet kaptam ehhez a sporthoz, már csak 30 kilót kéne fogynom és +10 kiló izmot magamra szednem, hogy jó legyek :D

Szombat estére hivatalosak voltunk a Noetica koncerjére, azaz Simone barátom és bandájának fergeteges előadására Pegli-be. Jött Zsófi, Dorka, Jacopo és Jacopo kb. összes barátja. Nagyon igényes rock zenét játszanak, a lábam nem bírt megállni és táncolnunk kellett. Csakhogy a helyen senki nem táncolt, unott fejjel hallgatták a legjobb zenéket. Nem is kellett nekünk több, Dorkával lerúgtuk a cipellőinket és mezítláb táncra perdültünk a színpad előtt. Láttátok volna az olaszok fejét... itt ugyanis nem dívik táncolni meg mulatozni. A pultos pasi még ajándék feleseket is küldött nekünk, megköszönvén, hogy emeltük az est fényét :D A legkellemetlenebb az olasz lányok tekintete volt, könnyen kiolvasható volt belőle: "Mit rázzátok itt magatokat, idióták!", de sajnálom, Magyarországon ha jó zene megy, felpattanunk és táncolunk! A fiúk viszont teljesen elégedettek voltak velünk, jól esett nekik az őrjöngésünk és rajongásunk. Mivel előzőleg nagyon megizzadtunk a buli közben, lerohanunk a tengerpartra és belevetettük magunkat a hűs habokban. Abban a szent pillanatban hallhatatlannak éreztem magam, eufórikus állapotba kerültem, éreztem magamban az erőt, hogy bármit megtehetek, amit csak akarok. Ez végülis örökérvényűen így van, csak nem szabad elfelejtenem, ha eljön a nappal!

Másnap ugyanezzel a bandával felmentünk Arenzano hegyei közé grillezni, megünnepelni Simone, Guggi és egy ismeretlen lány szülinapját. Én már előre készültem a menüvel, sajttal töltött virslit meg mozzarellás-rozmaringos padlizsánt grilleztünk, hozzá kis salit és narancslevet. Fenséges volt, közben jókat beszélgettünk a haverokkal,  már kezdtem érezni, hogy egyesekkel ez lesz az utolsó alkalom sajnos :( Terjesztettem a Jungle Speed-et köztük is, majd délután lementünk Dorkával ketten Arenzano strandjára, ahol hűsítő fürdőt vettünk a nagy hőség után, alukáltam is egy órácskát az esti napon.

És máris eljött a hétfő, munkába állásom napja (elég nehéznek tűnt ez után az ingerekkel teli hétvége után), reggel összeszedtem cókmókomat és elindultam Monterosso-ba. (A képen látható szikla körül szoktunk minden nap úszni, óriási bioszféra). Erről a helyről azt kell tudni, hogy a Cinque terre nemzeti park része, erről már korábban írtam, de akit érdekel, csekkolja a linket! Monterosso az 5 kis faluból a legnagyobb, tele történelemmel, sikátorokkal, éttermekkel, szuvenír boltokkal, szóval egy igazi nyaraló városka, nagyon népszerű, főleg az amerikaiak körében. A vonatút Genovából 1,5 óra a világ legszebb tengerpartján, szóval van mit nézni; amint leértem Pissi és Bianca fogadott az állomáson, és feljöttünk a házikóba. Ez a ház a nagymama tulajdonában áll, becslésem szerint kb 70 nm-es, mediterrán apartman a városka szívében, minden fontos hely kb 2-3 perc sétára van tőlünk. Egy szobában alszom Pissivel, így esténként tudunk dumcsizni. A strandok Olaszország nagy részén privát kézben vannak, fizetni kell a napernyőkért és a napozóágyakért. A család minden nyáron kibérel egy helyet a parton, ehhez tartozik egy kabin meg 2 napágy és egy napernyő. A szomszédos ágyakon ismerősök fekszenek, mondhatni nagyöregek, akik már ezer éve ismerik a családomat. Hétfőn egész nap együtt voltunk a strandon, megfigyelhettem a szülőket "házon kívül" is, és azt kell mondjam, ott sem muzsikáltak fényesen. Nem hagyják Pissit, hogy felhőtlenül szórakozzon, Giulio nem hagyja abba a szekálást itt sem. Hál'istennek hétfőn délután leléptek, és ketten maradtunk Pissivel, meg a nagymamával, aki a házban főzőcskézik nekünk, és így nagyon jól éreztük magunkat. Teljesen máshogy viselkedik, ha nincs a környéken az apja, sokkal vidámabb és én is vidámabb vagyok, barátok vagyunk és mégis tisztel engem. Azt hiszem elértem a célomat! Este volt az Olasz-Ír meccs, és mivel nincs a házban tv, nem tudtam volna nézni, de Pissi lejött velem a faluközpontba és megnéztük a meccset egy kocsmában, mindketten nagyon jól szórakoztunk és az Olaszok tovább is jutottak a legjobb 8-ba! Hatalmas ünneplés volt Monterossoban.

A mai (kedd) nap az első, amit totál együtt töltöttünk, és nagyon élveztem, 3 hetes projektem, hogy megtanítom a gyereket búvárkodni. Ma már 3 órát a vízben töltöttünk gyakorolván a merülést és a hullámok kikerülését. Néha elment játszani a barátosnéival, de mindig visszatért hozzám. Most tökéletes az összhang közöttünk. És ha unatkoznék, a mellettünk lévő napágyakon egy magyar család van, az apuka olasz, az anyuka magyar, a 3 kislányuk folyékonyan beszél olaszul, egyből megszerettek és mostmár nem is szállnak le rólam, úgyhogy a strandon végig gyerekekkel lehetek, juhéé! DE kezdem élvezni, micsoda fordulat!
Szóval most röviden és tömören ennyi, majd még írok, ha történik valami izgalmas, persze minden izgalmas, mert gyönyörű helyen vagyok (lehet utálni), de mint oly sokszor elmondtam már, minden jobb lenne, ha Ti is itt lennétek Velem!

Zárásképpen pedig jelentem, húgom elutazott Amerikába, és családi hagyományként, ő is elkezdte írni a blogját, olvassátok és kommenteljetek!