Miután visszajöttem Magyarországról úgy tűnt, minden a megszokott formában folytatódik tovább: apuka ideges, a kislány ideges, az anyuka ideges, Lollo pedig nem csinál semmit. Giulio-t megműtötték május 3-án, sérve volt, és így kapott 10 nap szabadságot, hogy kipihenje magát, regenerálódjon. Ez azt jelentette, hogy 10 napig el sem hagyta a házat. Ez abból a szempontból számomra rossz volt, hogy mindig a nyakamon lógott, felügyelte, hogy mit csinálok itthon, és néha hőzöngött, hogy Jajj megint nem csináltam meg valamit időben. Egyre jobban idegesít engem ez az ember, ki kéne találnia valami új hobbit (lakáson kívül) hogy lefoglalja a felesleges energiáit, amit itthon vezet le, a családon és rajtam. Ebben a 10 napban bedigitalizálta az összes régi kazettára vett családi videót. Oké, jó időtöltés, nade itthon!! Így minden erőmmel azon voltam, hogy amikor tudok, leléphessek itthonról. Szerencsére ebben segítségemre voltak a csajok, mostmár 4-en alkotunk egy csoportot, Dorka az új babysitter a Maryni családnál, nagyon jó arc lány, szórakoztató :) Elkezdtünk társasjáték esteket tartani, ez már nagyon hiányzott nekem, életemben először játszottam Rizikót, L'isola di Fuoco-t (a Tűz szigete), de próbálkoztunk kockapókerrel, a Jungle Speeddel, a Hotellel stb.  Így négyesben még a bulizás is jobban megy. Előző hétvégén elmentünk péntek este (a társasjáték után) a városba, ahol találkoztunk a régi megszokott bandámmal, az olasz haverokkal. Ők is kezdenek az idegeimre menni, mert mindig ugyanaz a nóta megy, mindig ugyanazokra a helyekre járnak, és a beltenyészet egyre csak burjánzik (erről majd egy másik bejegyzésben). Mivel a két Zsófi fáradtak voltak, így hazamentek, én meg Dorkával nekivágtam az estének, és mind a ketten nagyon jól szórakoztunk, megismerkedtünk egy pár helyes, értelmes pasival. Persze én mindig szkeptikus vagyok az olaszokat illetően, de talán most nem nagyon fogtunk mellé. Már a fejemben van a következő cikkem, ami a pasikról fog szólni (ujjongjatok lányok). Addig is előttem áll még a következő hétvége, és nagy örömömre nem leszek egyedül, mert meglátogatott kedvenc francia barátnőm, Marine itt Genovában! Sajnos a munkám miatt nem tudok sokat ráérni, de mivel a barátjával jött, így lefoglalják magukat akkor, amikor én nem tudok velük lenni. Jó újra látni így 2 év után, az élete teljesen megváltozott, mostohaanyuka lett és így eléggé nagy felelősség nyomja a vállát. Vasárnap lesz Pissi elsőáldozása, amire gőzerőkkel készülünk, a nyomás egyre nagyobb, a Luzi család egyre elviselhetetlenebb. Szegény kislány....