Végülis jól alakult a Húsvétom, nem volt olyan katasztrófa, mint ahogy először gondoltam. Rá kell döbbennem minden pozitív élménynél, hogy "No matter, what", ha elég nyitott vagyok, akkor megoldódnak a problémáim és megtalálom azokat az embereket, akik hasonló cipőben járnak, mint én. Így történt ez Húsvét hétfőjén is, amikor egyik olasz barátom meghívott, hogy túrázzunk együtt ezen a "szép" tavaszi napon. Az olaszok szokása ugyanis erre a keresztény ünnepre, hogy a vasárnapot együtt töltik a családdal, esznek-isznak, majd hétfőn (aminek a neve Pasquetta, tehát húsvétocska) Kötelezően mindenki Kirándul, akármilyen idő van... Szóval Gianluca barátom kitalálta, hogy menjünk fel a Casella vasúttal Casellába, amely egy kis falucska Genovától északra, a hegyekben. Örültem, mert 5-en összegyűltünk, 3 magyar csaj és 2 olasz fiú, Tünde és Bogi jöttek el, ők voltak azok, akik szintén Genovában ragadtak az ünnepre. Bogi új barátnő, már jó ideje lakik Olaszországban, ő is babysitterként kezdte pályafutását és most aktívan munkát keres. A fiúk pedig Gianluca és Lorenzo, velük már a kezdetektől ismerjük egymást. Szóval megérkeztünk a túra helyszínére, Casellába, ahol az ég sötétszürke volt, majdnem ránk szakadt az ég, a fiúk felkészületlenül jöttek, nem tudták, hol van túraútvonal (nagyszerű) így elindultunk Valamerre, és leültünk egy réten. Vittem magammal egy azaz egy darab frizbit, ez volt az összes játékunk. Elbeszélgettünk, megebédeltünk a réten, majd a gusztustalan időre tekintettel indítványoztam, hogy menjünk vissza a kisvonattal Campi-ig és onnan sétáljunk haza. Ez az a túra, amit már 2* is megtettem, először még novemberben a lányokkal, meg most pár hete anyuékkal. Nekem nem volt újdonság, de a fiúknak igen, meg is lepődtem, hogy nem ismerték eddig ezt a gyönyörű útvonalat. Az időjárás kegyes volt hozzánk, és kisütött a nap, szikrázó napsütésben néztünk le szeretett városunkra a hegyekből. A húsvéti locsolás sem maradt el, elmeséltük a fiúknak, mik a magyar szokások, erre Lorenzo előkapta a vizes flakonját és nyakon öntött minket, miközben a "Zöld erdőben jártam"-ot szavalta (természetesen a mi segítségünkkel), cserébe kapott is piros illetve kék tojást, amit én festettem, minden eshetőségre felkészülve :)  Húsvét estére pedig kocsmázást szerveztünk, hiszen mit ér az ünnep alkohol nélkül; elmentünk este a Morettibe, ahol kb. senki nem volt, viszont nagyon jó zene mert, így nem érdekelt minket, hogy csak mi táncolunk, hajnali 1-ig roptuk.

Sokat gondoltam közben az otthoniakra, rossz érzés ilyenkor nem otthon lenni, tudom, hogy ők most éppen mit csinálhatnak, és tudom, hogy én ebből kimaradok. ezért írtam Szilvinek egy SMS-t, hogy szórakozzanak helyettem is és készüljenek fel, tegyék magukat szabaddá április 29-től május 1-ig. Hogy miért? Mert hazamegyek!!! Igen kedves olvasó, végülis nem bírtam ki, hogy júliusig itt legyek, nagyon hiányzik a családom és a barátaim. Pont kapóra jött a 4 napos ünnep május 1 körül (ami persze itt nem 4 napos sajnos, de a családtól elkértem azt az egy hétfői napot, és beleegyeztek), szóval április 28-án szombaton vonatra és repülőre szállok és meglátogatom az otthoniakat. Ryanairrel megyek, már előre félek, nincsenek jó tapasztalataim ezzel a légitársasággal, dehát, ők a legolcsóbbak. Plusz a Wizzair megszüntette a Pisa-i járatot, egyetlen lehetőségem Milánó Bergamo. Ha már Milánóban járok, el fogok tölteni ott pár órácskát és meg fogom látogatni a várost, shame on me, még sosem voltam!! Tehát aki szeretne velem találkozni és ebben az időintervallumban Pesten lesz, ne habozzon kontaktolni velem!
Kissé zsúfolt lesz a következő 2 hét, ugyanis 20-án pénteken utazok Angliába, meglátogatom Jucust, aki már nagyon vár, és én is nagyon várom már őt! 5 nap kikapcsolódás, április 25-én jövök vissza Genovába (ami by the way nemzeti ünnep, úgyhogy nem kell dolgoznom), majd 28-án már megyek is haza. Juhéééé!!!

Egy kicsit akkor beszélek a családról is: az elmúlt pár hétben egészen normálisan viselkednek velem, volt egy kis összetűzésünk Giulioval kb 2 hete, de most nem hagytam magam és megmondtam neki a véleményemet, szerintem ő is elgondolkozott saját magán, és azóta mintha kedvesebbek lennének. Tudom, hogy minden csoda 3 napig tart, de most még örülök, hogy összhangban vagyunk. Pissi semmit sem változott, bár már 8 hónapja vagyok itt és kezdem őnagyságát kiismerni, tudom kezelni a hangulatingadozásait. 3 hónap várakozás után a héten végre megkapta a fogszabályzóját, ami kivehető, de minden nap hordania kell a suliban meg itthon is. Nem nagyon értettem a konstrukciót, mert pont ugyanolyat kapott, mint anno Szilvinek volt, és neki csak este kellett betennie. Plusz abban a szerkezetben nem igazán tud (még) beszélni, nem értem, a suliban hogy fogja használni, nade mindegy, ők tudják. Cukin néz ki a fogszabályzóban :)