Megkaptam az egész húsvéti szünetet szabadságnak, így csütörtöktől egészen hétfőig nem kellett volna dolgoznom. Azt terveztük Tündével, hogy elmegyünk 4 napra Bolognába. Sajnos barátnőm megbetegedett, ezért ezt a tervet el kellett vetnünk, Genovában ragadtam (annyira belevaló még nem vagyok, hogy egyedül vágjak neki egy 4 napos túrának). Más tervet kellett kieszelnem. Csütörtökön egész nap az olasz és angol önéletrajzomat írtam, és be kellett látnom, hogy nem egyszerű feladat 1-2 oldalban összefoglalni magamat. 
Pénteken Zsófival elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a híres-neves Sanremo-t, amely a dalfesztiváljáról és a virágairól híres. A városka majdnem a francia határon fekszik, Genovából röpke 3 órás vonatút alatt lehet megközelíteni, viszont az az út gyönyörű, a sínek a tengerpart mellett futnak végig, úgyhogy nem unatkoztunk, a látvány lenyűgöző volt. Nagyon felkészültek voltunk, nem vittünk magunkkal térképet, így halvány lila gőzünk sem volt, hogy mit hol találunk, nade a rutinos turista, mint én, hamar feltalálja magát, mentünk, amerre szép dolgokat láttunk. Sanremo és környékét Riviera dei fiori-nak is, azaz a Virágos Riviérának hívják, mivel tele van hatalmas kertekkel, villákkal és virágokkal, az utcákon lépten-nyomon virágokba botlottunk. 
Szerencsénkre az idő is kegyes volt hozzánk, sütött a nap, egy kicsit fújt a szél. Megnéztük az Ariston filmszínházat, amelyben a híres dalfesztivált is rendezik, nem voltunk lenyűgözve, mert egy közönséges mozi volt, elsétáltunk a Sanremo Casino-hoz is, amely Olaszország első kaszinója, 1905-ben épült. Az egész város nagyon hasonlított Monte Carlo-hoz, amit pár hete láttam szüleimmel. A tengerpart gyönyörű volt, a szél hullámokat kovácsolt a tengeren és az ég ragyogóan kéklett.
Beültünk egy kávézóba Zsófival és odaadtuk magunkat az olasz "Dolce fa niente" életérzésnek (Édes semmittevés). 
Rengeteg képet készítettünk, mint ahogy azt mindig szoktuk, majd továbbálltunk, elindultunk a vonattal visszafelé, de megálltunk még egy kicsit Pietra Liguria-ban, ahol tettünk egy 2 órás kis sétát. Igazi nyaraló város, most még eléggé kies volt a tengerpartja, csak egy bolond magyar lány mosta meg a lábát a habokban :)
Este 9-re értünk haza és bedőltem az ágyamba. 
Szombaton ki akartam menni a tengerpartra napozni, de mivel esett az eső és eléggé kellemetlenül fújt a szél, ezt az ötletet elvetettem. Délután átmentem Zsófihoz és kipróbáltuk, hogy képesek vagyunk-e kürtös kalácsot sütni, eredmény: negatív. De Jacoponak ízlett maga az alap tészta, már ez is fél siker. Jah igen, a kürtös kalács onnan jött, hogy kitaláltuk Zsófival, az lesz a nagy bizniszünk, hogy nyáron kürtös kalácsot árulunk a tengerparton. Lehet hogy nem ezen a nyáron fogjuk ezt a tervet megvalósítani... ezek után lementünk a próbaterembe, ahol Jacopo és bandája, meg barátai zenélni szoktak, a hely tele van hangszerekkel, zenetechnikával és kialakítottak egy leülős részt is bőrfotelekből és autó hátsóülésekből :) 7-en gyűltünk itt össze, mint a gonoszok, és játszottunk, a jól bevált Jungle Speed-et és a Federico által behozott Bang! nevű játékot. Szeretek velük játszani, nagyon jó társaság és mindig jókat beszélgetünk, szórakozunk együtt.
Húsvét vasárnap a családdal töltöttem a napot, reggel elmentem velük templomba, az ünnepi misére. 
Bianca és Pissi rendszeresen járnak, minden vasárnap, úgy gondoltam egyszer én is elmehetnék velük. Nagyon örültem, hogy értettem a szertartást, persze voltak homályos részek, de alapjában véve hasonló volt, mint egy szentmise Magyarországon, csak kissé...olaszosabb, mediterránabb, az emberek közvetlenebbek voltak és mindenki énekelt. A vasárnapi ebéd az ünnepi étkezés náluk, így Bianca sürgött-forgott a konyhában, hogy összeállítsa az ünnepi menüt: rántott bárányborda, ricottával és pecorinoval töltött articsóka, speckó genovai sonkás kenyérféleség, saláta, bor, és az ebéd megkoronázásaként a tojások. 
NA, ezt nem aprózzák el az olaszok, már hetek óta a boltokban csak ezeket az előre csomagolt óriás tojásokat lehet kapni, aminek a belsejében ajándék van. Mindenki kapott egyet, énis, Pissi 3-at kapott meg egy Nintendo játékot (most nem térnék ki a szülők gyereknevelésének kritizálására). Késsel nekiestünk a tojásoknak, felvágtuk őket és nagy mennyiségű csokoládét termeltünk be fél óra alatt, rengeteg megmaradt, Biancával a napokban azt hiszem, készíteni fogunk egy-két-három csokitortát :)
Festettem tojásokat is, anyuék hoztak nekem tojásfestéket, nagyon szépek lettek, de sajnos nem tudom majd őket hasznosítani, mert itt nem ismerik a locsolási szokásokat, valószínűleg senki nem fog jönni holnap, mondjuk nem is leszek itthon. Húsvét hétfőre kirándulást tervezünk pár baráttal, ha történne valami érdekes, akkor meg fogom írni, egyébként meg minden kedves olvasómnak Nagyon Boldog Húsvéti Ünnepet Kívánok!!!
