December 8-án kezdődik Olaszországban a karácsonyi készülődés és az emberek megőrülnek. Ez fokozottan érvényes az én családomra, imádják dekorálni a lakásukat. Ez a nap vallási ünnep, nincsen suli és az emberek nem dolgoznak, helyette elkezdenek shoppingolni. Alig bírtam tegnap átvergődni magamat a bevásárló utcán: fények, dekorációk, több ezer ember járta a boltokat ajándékok után kutatva. Itthon felállítottuk a karácsonyfát, Gilda rögtön meg is mászta, egyszer csak a fa közepéből nyávogott rám :) Készül már a Betlehem is, ha készen lesz le is fotózom, ezt majd látnotok kell!

Ünneplésként december 7-én este elmentünk az olaszokkal a Trattoria di Pino-ba, azaz Pino éttermébe. Ez amolyan all you can eat hely, 15 euróért annyit eszel és iszol, amennyi beléd fér. 11-en mentünk, és úgy éreztem magam, mintha valamilyen olasz filmben lennék: mindenki ismeri a tulajdonost, beszélgetnek vele, Pino hozza a jobbnál jobb tésztákat, a fiúk alig hagytak nekünk tésztát a tányérban, kipróbáltunk 5 féle mártást (büszkén konstatáltam hogy Bianca még mindig a legjobb szakács Genovában), folyt a bor, mintha öntöttél volna belénk, így nem volt nehéz feloldódni, noha a vacsi előtt izgultam, hogy fogom megérteni a többieket, ilyenkor mindenki nagyon gyorsan és artikulálatlanul beszél, nade nem volt probléma, belejöttem hamar. Énekeltünk, beszélgettünk, megtapsoltuk a konyhafőnököt, tényleg mintha egy olasz filmben lettünk volna. Utána átmentünk egy buliba, ahol egy nagyot táncoltunk, mindenki ott volt, aki számít, fél 6-ra értem haza :) Másnap, vagy inkább aznap 4 óra alvás után megindultunk a magyar csajokkal kirándulni a hegyekbe, elmentünk a Casella nevű kisvonattal Genova legvégébe fel a hegyre és hazasétáltunk, kellemes kis túraútvonal volt, csak szokatlan volt számomra, hogy majdnem meggyulladtunk, 18°C volt, lehet hogy 20 is december 8-án! Egy szál ujjatlan pólóban sétáltuk le azt a pár 10 kilómétert.... 

Már csak 2 hét és otthon vagyok, vegyes érzelmeim vannak, hiszen imádom Genovát, de kezdenek nagyon hiányozni az otthoni dolgok, a család, a barátok és a karácsony meg a hideg. Nagyon fogok örülni, hogy újra láthatok majd mindenkit, és januárban, újult erővel vetem bele magamat a Genovai életbe.