Öröm és boldogság! Az Egyed család újra egyesült Genovában március 16-18-ig! Sajnos csak egy hosszú hétvégére tellett, de már ez is elég feltöltődés volt számomra. Sajnos az utóbbi időkben a hangulatom leromlott, legfőképpen a család okozta stressz miatt. Giulio egyre kibírhatatlanabb volt, így a legjobbkor jött az Egyed család megjelenése. Pénteken még elmentem Pissiért a suliba, letettem a nagymamánál és rohantam találkozni a többiekkel. Rögtön elmentünk és nyaltunk egy fagyit, majd felmentünk a hotelszobájukba. Apu tudja ám, hogy kell foglalni, a város egyik legjobb hoteljében volt a szállásuk, a Via XX. Settembre-n (shopping street) kiváló kilátással a Piazza de Ferrari-ra és a szökőkútra, a 6. (legfelső) emeleten. Szilvi velem lakott, de remélem nem bánta :) Csomó finomságot hoztak nekem, többek között nagy mennyiségű magyar csokoládét és pálinkát, de volt rántott hús is meg disznósajt (az nem volt annyira ínyemre való). Első nap el is mentünk shoppingolni, fagyizni, minimálisan várost is néztünk, de nem ez volt a fő program, mert már ismerték Genovát. Igazából a lényeg az volt, hogy együtt legyünk, legközelebb szeptemberben fog csak újraegyesülni a család, mert Szilvi megy nyáron amerikába gyerektáboroztatni. Este Szilvit elvittem találkozni a barátaimmal, itt volt Zsóka unokatesója is, így egy egészen kemény magyar mag volt jelen Genova utcáin. Sajnos a barátaim nem nagyon beszélnek angolul, így nem volt számára olyan élvezetes az este, nyugovóra tértünk hamar. Szombatra túrázást szerveztünk a genovai hegyekbe, kisvasúttal elmentünk Campi-ba, ahonnan turista ösvény vezet vissza a városba, 10 km sétácska, szerencsénkre nem volt olyan rossz idő, mint előre jelezték, nem esett az eső, kellemes napot töltöttünk el együtt. Aznap volt Szent Patrik napja, így el akartunk menni egy ír kocsmába, de már minden asztal le volt foglalva, így egy szimpla kocsmába mentünk, ahova elkísért minket Zsófi barátnőm és Jacopo barátja is, aki végig szórakoztatott minket. Vasárnap, az utolsó nap kocsival akartunk kirándulni egy kicsit messzebb, olyan helyen, ahol még nem jártunk. Jacopo ajánlott egy aranyos kisvárost nekünk, Finale Ligura-t, ahol homokos strand fogadja az oda érkezőket. Mivel eléggé hamar oda értünk az autópályán, elgondolkoztunk, hogy azért kéne még valamit csinálni, mi lenne, ha átruccannánk mondjuk...Monte Carloba?! Genovától mindössze 2 óra autóútra volt, így megnéztük, miért is olyan nagy szám az a városállamocska. Mintha egy másik világba csöppentünk volna, a Louis Vuitton, szőrmék és Maseratti-k hazájába, minden abnormálisnak tűnt számomra, az óriási gazdagság és a casino világa nem nekem való. Bementünk megnézni a Monte Carlo Casino-t, de nem játszottunk, Szilvi nagy sajnálatára, majd sétáltunk egy órácskát a városban. Monte Carlo olyan gazdag, hogy még a napfényt is meg tudják venni maguknak, mire odaértük, a nap is kisütött. Úgy gondolom once in a life meg kell nézni, de sosem laknék ott... visszakocsikáztunk Finale Liguriába, ahol elnyaltunk egy fagyit, ha jobb lesz az idő, visszamegyek majd oda strandolni, mert a part tényleg fantasztikus, csak ne legyen 10 fok! Este felmentünk anyuék hotelébe és kipróbáltam a pezsgőfürdős kádat, kár, hogy nekünk a Luzi családnál nincsen ilyen :) Sajnos elég korán el kellett köszönnünk egymástól, mert másnap hajnali 4-kor indultak Milánóba vissza. 
Mindig jó, ha az ember a családjával van, számomra különösképpen jót tett ez a pár nap, utána éreztem is, hogy tele vagyok energiával és tudatosult benne, hogy azért van, aki szeret engem :)
Mostantól elkezdődik az olaszországi tartózkodásom jó része, hiszen egyre melegebb lesz és egyre több programom van, a hétvégéim megtelnek programokkal és utazgatni is fogok a közeljövőben. Legközelebb Nápolyba, de arról a következő bejegyzésben már...